Ahány befektető annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetétési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti meg. A különböző fogalmak közötti eligazodást segítendő az alábbiakban szeretnénk röviden áttekinteni az alapok főbb típusát, kategóriáit.

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet.

Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.

A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípusot különböztet meg. Így a leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci idexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapírpiaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége).
Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak.

A fentieken túlmenően az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs két azonos befektetési politikájú alap, a piaci és befektetői igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása iránti igény, melynek célja, hogy segítse a befektetők eligazodását, illetve megteremtse a múltbeli teljesítmények tisztességes összehasonlíthatóságának feltételeit.
Az alapok kategorizálásának világszerte széles körű és egymástól különbőző gyakorlata terjedt el, Magyarországon a BAMOSZ ad ajánlást tagjai számára e téren. Az alapok kategorizálásának szintén több szempontja lehet, a besorolási szempontok, kategóriák száma elsősorban az alapok sokféleségének mértékétől függ. A kategorizálás elsődleges szempontja általában a mögöttes értékpapírok kockázatossága, illetve a befektetések földrajzi megoszlása.

Magyarországon 2005. április 1-e óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat: