Mikor vezették be a forintot?



1946. augusztus 1-jén vezették be az akkor még aranyfedezettel (1 forint = 0,0757575 g színarany) rendelkező forintot. Az aranyfedezet 1982-ben szűnt meg.

Milyen forint- és fillércímletek kerültek kibocsátásra 1946-ban?


2 filléres érme

10 filléres érme

20 filléres érme

1 forintos érme

2 forintos érme

5 forintos érme

10 forintos bankjegy

100 forintos bankjegy

1946-tól hányszor volt változás a forintbankjegyek terén?


Az 1946-ban kibocsátott bankjegysorozat a kezdeti képcseréktől eltekintve, – ami a 10 és a 100 forintost érintette – mintegy 50 évig maradt forgalomban. A címletsor idővel módosult, az MNB 1953-ban az 50 forintos, 1970-ben az 500 forintos, 1983-ban az 1000 forintos, 1991-ben az 5000 forintos bankjegyeket bocsátotta ki, 1992-ben pedig bevonta a 10 és 20 forintos, 1996-ban az 50 forintos, 1998-ban pedig a 100 forintos bankjegyeket is.

1997-től indult el az új bankjegysorozat kibocsátása. A bankjegycseréről, az új bankjegysorozat kidolgozásáról és gyártásáról 1992-ben született döntés.

Jelenleg csak az 1997-től kibocsátott új bankjegysorozat bankjegyei vannak forgalomban, azok törvényes fizetőeszközök, az MNB 2007-ben bevonta az 1998-ban kibocsátott és 2000-ben  új biztonsági elemmel ellátott 1000 forintos bankjegyet.

Milyen előkészületek után született meg az új forintbankjegy-sor?

 Tekintettel arra, hogy egy új bankjegysorozat létrehozása több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat volt, az MNB vezetése az 1990-es évek első felében úgy döntött, hogy a különböző területek szellemi potenciáljának egyesítése céljából az MNB szakembereinek, az okmányvédelem szakértőinek, valamint a tervezés és a bankjegygyártás szakembereinek a részvételével Bankjegyfejlesztő Munkabizottságot hoz létre. A testület az MNB elnökének tanácsadójaként működött a bankjegycsere időszakában.

A bankjegyek az adott ország „névjegyének” is tekinthetők, ezért a bankjegyekre kerülő személyek és a róluk készített portrék vagy más témák kiválasztása a világban mindenhol nagy körültekintéssel történik.



Milyen előkészületek után született meg az új forintérme-sor?


Az új érmesor tervezésére az MNB 1991-ben nyilvános, jeligés pályázatot hirdetett. Csak teljes érmesorral lehetett pályázni, ami a hét címlet esetében összesen 14 érmeoldal gipszben történő elkészítését jelentette. A gipsztányér mellé a terveket 1:1 léptékű grafikán vagy fotón is be kellett nyújtani. A pályázóknak a pályamunkák elkészítésére 4,5 hónap állt rendelkezésre. 47 pályamű érkezett be, amelyekből a – hazai és nemzetközi numizmatikai szakértőkből álló – zsűri első körben 11 pályaművet választott ki.

A lakosság a 11 kiválasztott pályaművet a Nemzeti Múzeumban megtekinthette és szavazhatott róluk. (Csaknem 13 ezer látogató tekintette meg a pályamunkákat, és szinte mindenki szavazott is.)
 
A végleges döntés meghozatalakor nemcsak esztétikai és művészi szempontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a leendő érmék mennyire alkalmasak sorozatgyártásra, mennyire jelenítenek meg közérthető, egyszerű motívumokat, amelyek ugyanakkor hangsúlyozzák a pénzek magyar jellegét is.

A szakértők véleménye és a közönségszavazatok alapján a pályaművekből nem lehetett egyetlen művész alkotását kiválasztani, ezért olyan döntés született, hogy két pályamű értékeinek felhasználásával alakuljon ki az érmesor.

Az első díjat megosztva Kósa István és Bartos István alkotása nyerte azzal, hogy egyikük az összes előlapot, másikuk az összes hátlapot tervezi.