A vallásos keresztények számára az ünnep fénypontja a karácsonyi

misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a vallásos családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve szárma kerül ilyenkor az asztalra.

 Megnyugodott és Amerikára figyel a forint

2009.12.17 CSÜTÖRTÖK13:43

A reggeli hirtelen gyengülés után visszakapaszkodott a forint árfolyama, délután fél kettőkor, már 278 alá került. Az árfolyamra az erős dollár van hatással, amire a délutáni amerikai adatok nem voltak hatással.

Szerda este és csütörtök hajnalban még 277 forint környékén volt az euró árfolyama, majd 7 óra után gyors gyengülésbe kezdett a magyar deviza, az árfolyam átlépte a 279-es határt. Tizenegy órára aztán 278 forintra tért vissza, majd ezen a szinten látszott stabilizálódott a kurzus.

Mikor vezették be a forintot?



1946. augusztus 1-jén vezették be az akkor még aranyfedezettel (1 forint = 0,0757575 g színarany) rendelkező forintot. Az aranyfedezet 1982-ben szűnt meg.

Milyen forint- és fillércímletek kerültek kibocsátásra 1946-ban?


2 filléres érme

10 filléres érme

20 filléres érme

1 forintos érme

2 forintos érme

5 forintos érme

10 forintos bankjegy

100 forintos bankjegy

1946-tól hányszor volt változás a forintbankjegyek terén?

 Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább

A magyarországi befektetési alapok működési, jogi sajátosságaiból adódóan a befektetők jogai alapvetően két területre terjednek ki: egyrészt joguk van a befektetési alapban meglévő arányos részesedésük alapján az alap vagyonának őket megillető részéhez (beleértve az erre eső hozamkifizetéseket), másrész joguk van ahhoz, hogy meghatározott formában informálódhassanak az alap és az alapkezelő működéséről.
A magyarországi alapok esetében nincs ugyanakkor a befektetőknek szavazati joguk, azaz nincs rá közvetlenül lehetőségük, hogy beleszólhassanak az alapkezelő befektetési, illetőleg az alap működtetésével kapcsolatos bármely egyéb döntésébe.

A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre.

Kötvények:
Magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri.

A befektetési alapok hatékony, biztonságos, átlátható eszközei a befektetésnek. Annak eldöntéséhez azonban, hogy melyik alapba érdemes befektetni, a befektető saját befektetési céljait és elvárásait kell megismerni.

A számunkra megfelelő alap kiválasztása két lépcsőből áll. Először az alap típusát kell meghatározni, amihez figyelembe kell venni a befektetés tervezett idejét, ennek az időnek a bizonyosságát (a befektetés hamarabbi felszámolásának valószínűségét), az elviselhetőnek tartott kockázat mértékét és a kockázathoz társulva az elvárt hozamokat.

Ahány befektető annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetétési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti meg. A különböző fogalmak közötti eligazodást segítendő az alábbiakban szeretnénk röviden áttekinteni az alapok főbb típusát, kategóriáit.

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók.

A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül, gyakorlatilag minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak. Habár történetük Magyarországon még csak alig több, mint 10 évre terjed ki, fejlődésük hazánkban is látványos volt, mára a lakossági megtakarításokon belül 10%-os arányt mondhatnak magukénak. Sikerüket egyértelműen azoknak az előnyöknek köszönhetik, amelyekkel az alapok rendelkeznek az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva.